Ól volt, ól nem volt, még az Ólperenciás tengeren is túl, volt egy malac.
Hát ez a malac olyan, de olyan hiú volt, hogy a farmon senki sem szerette őt - kivéve persze önmagát.
A többi állat előtt mindig dicsekedett az öltözékével, ám ezért az állatok előbb-utóbb elkerülték őt, eltávolodtak tőle.
Rájött, hogy bizony ez nagyon rossz szokás, hisz így barátok nélkül marad.
Egyik este, amikor a malac kiment egy kis moslékot enni, nagy sírás-rívást hallott az egyik ól mögül.
Hát bizony a tehén sírt nagy keservesen.
Megkérdezte a tehenet, hogy miért sír:
- Miért sírsz, te tehén?
- Azért sírok, mert nincs egy barátom se.
A malac elgondolkodott és rájött, hogy a barátság mindennél fontosabb.
Itt a vége, fuss el véle !

Írta: Csényi Bianka