1.rész

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy kislány, akit Bloom-nak hívtak. Ő volt a jó, a szorgalmas és megbízható lány. Ám ott voltam én is, akit ebben a mesében Demónának hívnak. Én voltam a gonosz hercegnő a suliban. Bloom volt a jó hercegnő, azaz a jók hercegnője. mindenki imádta. Én meg a rosszak hercegnője.
Bloom mégis az én barátom akart lenni, de nem tudom miért. Megpróbált kedves lenni velem. Csodálkoztam nagyon.
Odajött hozzám és köszönt nekem.
- Szia új lány.
- Csá.
- Ugye te vagy Demóna?
- Igen. Miért látsz valaki mást itt rajtunk kívül? - kérdezte gúnyosan Demóna.
- Amúgy az én nevem Bloom - válaszolt nyugodtan Bloom. A jók királyságából jöttem.
- Naa, én meg a rosszak erdejéből jöttem. És? Miért barátkozol velem Bloom?
- Hát nem is tudom.
- Jó reggelt lányok ! - érkezett meg az igazgatónő.
- Szia nővérke. Szia. - szólt Demóna
- Milyen nővérke ? - kérdezte meglepetten Bloom
Ő itt a nővérem, Mel - mondta Demóna
- Tényleg?
- Tényleg.
- Bocsáss meg Demóna! De most megyek órára. Szia.
- Hát jó. Csá! - vetette oda Demóna.

Miután Bloom elsietett, Demóna és az igazgatónő kettesben maradtak.
- Hugi, hogy mersz így beszélni Bloommal ?! - kérdezte az igazgatónő.
- Nővérkém, mindig meg kell tőled kérdeznem, hogy kivel hogyan beszéljek, hogy kivel barátkozhatok?
- Igen !!! És ne hívj még egyszer nővérkének!
- De miért?
- Azért, mert nem szeretem - mondta határozottan Mel.
- Miért kérdezzem meg azt, hogyan hívjalak? Inkább hagyj békén és ne tedd tönkre az életemet még jobban. - hisztizett Demóna. Még azt sem mondod meg, hogy kik a szüleink. Inkább mondd meg, hogy kik a szüleink! Én várok és nem megyek addig el, amíg meg nem mondod!
- Szüleink a rosszak királya és királynője - mondta Mel.
- Ezt nem értem. Elmagyaráznád érthetőbben! - kérte Demóna.
- Igen. Amikor te megszülettél anya nagyon beteg volt. És amikor meggyógyult, elmentünk Papáékhoz. Ám nagyapáékat elfogták. No de holnap mindent megbeszélünk. Most próbálj meg aludni. Itt fogok aludni melletted.
És Mel egy puszit adott Demónának.
- Jó éjt, Hugi.
- Jó éjt, Nővérkém.

Másnap reggel:
- Jó reggelt! Álomszuszék ébresztő! Hasadra süt a napocska. - Itt a finom reggelid - mondta kedvesen Mel.
- Ááááá... - ásított Demóna. Reggeli ? Húú.. Hol?
- Itt.
Erre persze gyorsan fölkelt.
- Hugi, ha megreggeliztél tovább mondom a történetet, Jó?
- Oké, készen vagyok, mondhatod Nővérkém.
- De ha a teljes igazságot akarod tudni Hugi, inkább derítsd ki magad! Elindulhatsz és megkeresheted őket. Itt van egy térkép. Csak ez maradt meg emlékül. Vigyétek magatokkal, hátha segít nektek.
- Vigyétek magatokkal ?? Miért, ki jön velem?
- Bloom, ki más - mondta Mel.
________
Hogy mi fog történni azt megtudjátok majd a második részben.

2.rész

Az előbb félbeszakítottam a mesét, most folytatom....

Demóna és Bloom, ebéd után lefeküdtek aludni egy órát. Ahogy felébredtek, összecsomagoltak, elköszöntek mindenkitől és útnak indultak.
Mentek, mentek, mendegéltek, míg rájuk nem esteledett. Bementek egy fogadóba ételt és italt kérni és persze szállást éjszakára.
- Mit kértek enni kedves gyerekek? - érdeklődött a fogadós.
- Hát én csak egy almát, barackot és multivitaminos gyümölcslevet kérnék - mondta Bloom.
- Csak ennyit? - kérdezte Demóna. Ez nagyon kevés.
Nekem elég - válaszolt Bloom. Na jó, talán még kérek két paradicsomot.
- 5 dollár lesz. - mondta a fogadós.
- Nem lehetne 1 aranytallér?
- Kettő és rendben vagyunk.
- Jó, rendben. Tessék, itt a pénz.
- Én egy meggyes joghurtot, egy barackosat, két kókuszt, egy mangót és három ugyanolyan gyümölcslevet szeretnék - rendelt Demóna
Most Bloom kérdezte: - Nem sok ez egy kicsit?
- Nem sok.
- 8 dollár lesz
- 3 aranytallér?
- Rendben. Egy vagy két szobát vesztek ki éjszakára?
- Egy szobát.
- 2 dollár meg plusz a reggeli, azaz 15 dollár,legyen összesen 6 aranytallér. Rendben?
- Rendben, máris adjuk.
- Te hármat, én hármat.
- Elnézést, alvóruhát is kaphatunk?
- Hát persze, az jár.. A ruhák nulla dollár, nulla aranytallér.- Menjetek fel a 2. emelet 8-as szobába.
- Köszönjük. Jó éjszakát.
- Nektek is! Reggel találkozunk.
- Rendben, viszlát.
________

Másnap reggel kopogásra ébredtek:
- Lányok jó reggelt !
- Önnek is.
- A reggelit hoztam, bejöhetek?
- Persze, jöjjön. - válaszolták a lányok.
- Farkaséhes vagyok Bloom! Te nem?
- Dehogynem.
Megreggeliztek, felöltöztek és elköszöntek a fogadóstól:
- Viszontlátásra!
- Sziasztok lányok, jó utat és sok szerencsét!
- Önnek is, viszlát.
Gyere, menjünk már - mondta Demóna.
Jól van, megyek...

3.rész

Bloom és Demóna útra keltek és csakhamar egy gyönyörű várhoz értek.
A vár kapujában egy szigorú őr strázsált.
Jó napot! - köszöntek a lányok
Jó napot! Miben segíthetek? - kérdezte az őr.
- A királynőt és a királyt keressük !
Ugyan-ugyan... Aztán miért keresitek őket?
- Mert ők a szüleim. - mondta Demóna.
- Na, azt kötve hiszem. Mi a neved leány?
- Demóna.
- Elnézést kisfelség, nem tudtam. - mondta az őr tisztelettudóan
Felkísérjelek téged a palotába?
Igen, de a barátnőm is jön.
- Persze.

A palotába érve az őr mélyen meghajolt uralkodói előtt :
Felséges királyom és királynőm! Fontos látogatók érkeztek.
- Engedd be őket.
- Jó napot kívánok! - köszöntek egyszerre.
Demóna, jól látom? Te vagy az ? - kérdezte a királynő
- Igen, anyám.
- Ránk találtál.
- Megjutalmazzuk az ikertestvéredet, mert elkísért téged.
Ikertestvérek ?! Mi ?!
Igen, nem tudtad?
- És most engedjétek szabadon Papát és a többieket.
- Megmentettél minket drága unokánk! - mondta Nagypapa.
Jutalomból egyet kívánhatsz. Ugye, tudod mit kell kívánnod Demóna?
Igen.
Demóna mély lélegzetet vett és így szólt:
- Azt kívánom, hogy törjön meg az átkom és változzunk a testvéremmel igazi tündérré.
Ahogy kimondta, abban a pillanatban teljesült a kívánsága.

Bloom régi testben jégerővel

Demóna régi testben tűzerővel

Bloom új testben tűzerővel

Demóna új testben jégerővel