Valamikor, nagyon-nagyon régen, a hegyek között élt egy félelmetes sárkány. Az emberek rettegtek tőle, azt beszélték maguk között, hogy aki a közelébe megy, annak nagyon rossz, azt magához viszi a barlangjába és onnan nem kerül ki élve.
Mégis volt egy ember a faluban, aki a bátraknál is bátrabb volt és nem félt semmitől, a sárkánytól sem.
A kovács volt ez a bátor ember. És elhatározta, hogy megszabadítja az embereket, a falut a rettegéstől, elintézi a sárkányt!
Kis kovácsműhelyét odaépítette fel, közvetlenül a hegy lábához, a sárkány barlangjának közelében. Azt akarta, hogy a sárkány jól hallja, amikor Ő kalapál.
Így is történt. Amikor elkészült a műhely és a kovács dolgozni, kalapálni kezdett, a sárkány előjött a barlangjából és félelmetes hangján kérdőre vonta a kovácsot:
- Ej, te kovács! Hogy merészelsz itt, az én barlangom közelben kalapálni, megzavarni a nyugalmamat? Nem félsz, hogy apró darabokra töröm a viskódat, meg téged magadat is?
- Úgy lesz, ahogy akarod… – felelte a kovács – de előbb szeretnék még egy kicsit imádkozni.
- Hát akkor imádkozz egy kicsit… – mondta a sárkány, a kovács pedig még erősebben kalapált, éppen nagy szegeket készített.
- Mi az kovács? Te nem imádkozol, hanem tovább kalapálsz?
- Én így imádkozom… – hangzott a kovács válasza.
- Akkor meg siess, mert elfogy a türelmem!
- Máris kész vagyok… – arra kérlek, nyújtsd ki a nyelvedet, mert szeretném, ha megkóstolnád azt, amit neked készítettem.
A sárkány nem kérette magát, bár nem értette, mit akar a kovács. De ez volt a jó, mert kinyújtotta hosszú, félelmetes nyelvét. Ez kellett a kovácsnak. Egy hatalmas szeggel – amit éppen az elébb kalapált – nagy hirtelen odaszegezte a sárkány nyelvét egy óriási, öreg fa törzséhez, majd tüzes fogójával még meg is kóstoltatta a szörnyeteget.
Üvöltött, szitkozódott a sárkány fájdalmában, de a hangja egyre erőtlenebb lett, végül könyörgött a kovácsnak, szabadítsa meg a szenvedéstől és ígérte, hogy világgá megy, soha, sehol nem fogja bántani az embereket.
Azt mondják, betartotta az ígéretét és azóta emberfia nem találkozott sárkánnyal.